Mitől függ a meteorok fénycsóvájának színe, és mi közük a meteoroknak az órákhoz?

A meteorzápor a természet egyik legcsodálatosabb látványa, minden egyes lehulló üstökös egyedülálló élményt nyújt az eget szemlélők számára, különösképp a szívárvány színeiben is izzó fénycsóvák.

Meteorzápor évente többször is előfordul, amikor a Föld egy törmelékekkel teli térségbe kerül, amik lehetnek kisbolygók darabjai vagy porszemcsék egy üstökösből. Ez a törmelék elég, ahogy belép a Föld atmoszférájába, ekkor bocsájtja ki azt a fényt, aminek látványát hullócsillagnak neveztek el.

Első pillantásra úgy tűnhet, fehér fény villan fel, azonban a tiszta égbolton vagy fényképeken rögzítve jól látható, hogy ezek különböző színűek. “A meteorok által termelt fény színe a kémiai összetételük függvénye,” mondta Dave Samuhel, az AccuWeather meteorológusa. “A különböző vegyi anyagok a meteorokban különböző színeket produkálnak, ahogy felgyulladnak, miközben belépnek a Föld légkörébe” – folytatta Samuhel. Például az elsősorban kalciumból álló meteorok lila vagy ibolya színt adnak, míg a magnéziumból állóak zöld vagy zöldeskék színűek.

A meteor alkotóeleme nem az egyetlen tényező, amely meghatározza a megjelenő színt. A sebesség, amelyen a meteor belép a Föld légkörébe, szintén befolyásolhatja a fénycsóva színét. Minél gyorsabban mozog a meteor, annál erősebb a szín, az Amerikai Meteorológiai Társaság (AMS) szerint. “A halványabb objektumok közül úgy tűnik, hogy a lassú meteorok vörösek vagy narancssárgák, míg a gyors meteorok gyakran kék színűek” – mondta az AMS.

A Geminidák meteorraj, az év egyik leglátványosabb meteorzápora, mely intenzív színű hullócsilagokat láttat velünk minden év decemberében, 14-e körül, egészen az 1862-es felfedezésük óta. A Geminidák meteorraj a nevét a meteorrajoknál szokásos módon onnan kapta, hogy az Ikrek csillagkép (latinul: Gemini) felől látszanak kiindulni. A Föld légkörének első rétegét 35 km/s sebességgel érik el (=126 000 km/h). Ez nagy értéknek tűnik, de valójában ez kisebb sebesség, mint más meteorrajoknál szokásos. Ezek a meteorok fényesebbek az átlagosnál, leggyakoribb színei pedig a sárga, narancssárga és a zöld. (forrás: Wikipédia: Geminidák)

A Perseidák a másik ismert, fényes meteorokat és sűrű hullást produkáló meteorraj. A hullócsillagokat Szent Lőrinc könnyeinek is nevezik. Adolphe Quetelet, belga csillagász 1835-ben Brüsszelben írta le először, hogy az augusztusban előforduló meteorok a Perseus csillagkép irányából sugárzódnak szét. A Perseidák elnevezés is innen eredeztethető. Maximuma általában augusztus 12-re vagy augusztus 13-ra esik, függően a naptárszámítástól. A köztudatban emiatt augusztust a hullócsillagok hónapjának is nevezik. A raj sok apró porszemcséből áll, melyek a földi légkörben nagy sebességük következtében felhevülnek és elégnek, a földfelszínt nem érik el. Megfigyelésükre legalkalmasabb az éjféltől hajnalig terjedő időszak, ilyenkor láthatók legnagyobb számban. Amikor a Perseus csillagkép alacsonyan van a látóhatáron, a meteorok száma kisebb, de azok hosszabb utat tesznek meg a légkörben. Nyomuk gyakran többszínű, vékony csík. Ezek megfigyelésére a 21-23 óra közötti időszak alkalmas. (Forrás: Wikipédia: Perseidák)

 

A Meteor Attack karórák elkészítését nem csak a meteorok színvilága, hanem azok természete is ihlette. Ugyanis a karórák számlapján lévő óramutató egy nagyobb méretű hullócsillag haladását mutatja be, percmutatója pedig mintha egy kisebb üstökös haladna tova, fénycsóvát húzva maga után.